|
|
|
|
|
|
Bozsok, ez a több mint 700 éves, alig 400
lélekszámú kis település az Alpok-alján fekszik. Szubalpin klímája
kiválóan alkalmas légzőszervi betegségek enyhítésére. A környék
gyógyfürdői felüdülést és gyógyulást nyújtanak az arra
rászorulóknak, kikapcsolódást a pihenni vágyóknak.
A környező hegyekben túrázási, kerékpározási, síelési lehetőség
az aktív pihenésre vágyóknak. Sok egyéb kikapcsolódási,
feltöltődési lehetőség a rohanó hétköznapok enyhítésére. |
|
Látnivalók:
|
|
|
Sibrik kastély: Sibrik
család kastélya (ma kastélyszálló). |
|
|
| Írott-kő kilátó: Első
említése a 14. századból származik. Akkoriban Fenyőhegyként
emlegették. A mai Írott-kő nevet egyes feltételezések szerint az itt
áthaladó Batthyány–Esterházy határ feliratozott határkövéről
kapta. |
|
|
|
|
|
Cák: ásatások során a
község határában római kori sírdombokat találtak. A honfoglalás
utáni első írásos emlék 1279-ből való. A 13-14. században a
Németújváriak birtoka volt. |
|
|
| Műemlék pincesor: A pincék a
XIX. század elején épültek, egy helyiségből állnak, zsúptetősek,
boronafalúak. |
|
|
|
|
|
Velem: A község és
környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek
legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent
Vid-hegy. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően
kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki.
A műemlék jellegű malomépületet 1965-ben védettség alá helyezték,
majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították. A malom ma
is teljesen üzemképes. |
|
|
| Sárvár (Nádasdy-vár): A
vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is a vár
Károly Róbert királyi birtoka volt. 1424-től Kanizsai birtok, majd
Kanizsa Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A török rablóportyák
elleni védelmül fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet,
melynek öt olaszbástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta.
A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy
Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte
győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére
behatolva. A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi
földesurai jelentős mértékben átalakították, feltöltve a külső
vizes árkokat, mivel azonban mindig lakták épületeit, hazai
erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben
fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket. |
|
|
|
|
|
Vasszécseny: Már a római
korban lakott hely volt. Területén a középkorban kisebb erődség
állott, mely Sárvár egyik elővára volt. A reformáció idején
virágzó gyülekezet működött itt, akik 1613-ban zsinatot tartottak az
itteni templomban. Az evangélikus templomot a 17. században Telekesi
Török János és neje építtette, később ennek felhasználásával
épült fel a szécsenyi templom. A lebontott vár helyén építette fel
az 1710-es években gróf Batthyány Alajos a ma is álló barokk
Ó-kastélyt. |
|
|
| Jeli arborétum: A Kám
község déli határában található arborétumot 1922-ben kezdték
kialakítani, létrehozója gróf Ambrózy-Migazzi István. (Területe
több mint 100 hektár. Legjelentősebb látványossága a rododendronok
gyűjteménye.) A hely kiválasztásában Malonyán szerzett
tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül
a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét. A párás,
szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét,
tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya
félék tömegét ültette el. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a
rododendronok telepítésére. |
|
|
|
|
|
Kőszeg: A Kőszeg nevet a
város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még láthatók.
1248-ban említik először ezen a néven, egy oklevélben, mely arról
tanúskodik, hogy a tatárjárás után IV. Béla az osztrák hercegtől
visszafoglalta a várat. 1445-ben III. Frigyes német-római császár
elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek ma is használatos
címerét 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt
állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás
király visszafoglalta, de halála után újra a Habsburgokhoz került.
Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában
lezajlott ostrom. Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag
kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös
túlerőben lévő török sereget. 1648-ban a város visszakerült
Magyarországhoz. Immár véglegesen szabad királyi város lett. A
második világháború alatt több ezer munkaszolgálatost zártak itt
átmeneti táborba a volt téglagyárban. Sokukat továbbhajtották
ausztriai koncentrációs táborokba.
Látnivalók : Jurisics-vár, Jurisics tér (középkori hangulatú tér a
város szívében), Jézus Szíve templom (neogótikus), Szent Imre
templom. |
|
|
|
